Erre jó (és erre nem) a Toolcraft 3 az 1-ben kézi hungarocell vágó
“Kézi hungarocell vágó? Az meg micsoda?” – többnyire ezt a reakciót kaptam az ismerőseim 99%-ától, amikor ezt az eszközt emlegettem nekik. Pedig a „sztiropor, polisztirol, forrószálas habvágó” kifejezésekkel még csak nem is stresszeltem őket.
Szamosvári Katalin
Szerző
Ezekről a témákról lesz szó:
-
Mely munkálatokhoz ajánlott melyekhez nem
-
Hogyan lehet a kiegészítőkkel dolgozni
-
Bemutatjuk a vágási felületeket
-
Személyes összefoglás a termékről
Ezt a terméket tesztelte Katalin:
Kézi hungarocell vágó
Toolcraft
Irány a webshop
A fura nevei ellenére egy nagyon szimpla kis eszközről van szó, ami igazából nem is vágja, hanem elpárologtatja a hungarocellt, így az egyszerűbben és szabadabban alakítható. (Hogy mi a különbség sztiropor, polisztirol, hungarocell és nikecell között már egy korábbi bejegyzésben szerepel, de elárulom, átlagember számára semmi.)
És most, hogy kifejeztem értetlenkedésem az ismerőseim tájékozatlansága okán, bevallom, én sem tudtam eddig semmit a létezéséről. Mígnem egy napon kaptam egy Toolcraft színekben pompázó kis kézi hungarocell vágó gépet, hogy abszolút kezdőként vághassak bele a… habvágás örömeibe. Ugyanis valóban izgalmasabb, mint fát fűrészelni, és meglepően sokféle dolgot lehet vele alkotni. (Na jó, ez csak annak meglepő, aki ez idáig csak úgy tekintett a hungarocellre, mint olcsó szigetelőanyagra – ahogy én is…)
Szóval mit is lehet kezdeni a kézi hungarocell vágó géppel?
Egy gyors és szubjektív lista arról, hogy mire lehet jó:
- Nem túl vastag EPS/XPS lapokból formák kivágása (különböző nikecellfajták).
- Kisebb munkák a ház körül (pl egy kutyaház szigetelése).
- Hobbiművészkedési hajlamunk megélése: dekorációk készítése otthonra, vagy akár iskolákba, munkahelyre, vagy ahova szeretnéd. Én ezen a területen próbáltam ki és szerintem leginkább erre való.
- Dioráma, modellezés: ugyan vannak erre spécibb eszközök, de egyszerűbb dolgokat ezzel is meg lehet valósítani.
…és mire nem való:
- Nagyobb szigetelési munkálatok: túl lassú hozzá a vágási sebessége + túl kicsi.
- Apróbb részletek kivágásához ugyan alkalmas lehet, de ugye ez nem egy ipari habvágó, ne legyenek túl nagy elvárásaink…
- Nagyon precíz vágást igénylő munkák: ebben a CNC-s forrószálas vágók a legjobbak.
És akkor szedjük ízekre a Toolcraft 3 az 1-ben kézi hungarocell vágót!
Kb. két hónapot használtam, leginkább dekorációk készítésére, ez alapján pedig azt tudom róla mondani, hogy:
1. Könnyű.
A súlya és a használata is. Bármelyik feltét is van rajta, nagyon könnyű.
Szerencsére kapott egy gumírozott borítást, illetve a vezetékén egy kis billenőkapcsolót. (Ezek talán nem tűnnek nagy dolgoknak így a 21. században, de akinek már volt szerencséje egy egyszerűbb pirogravírozóhoz, az tudja értékelni ezt a kis luxust).
A feltétek cseréjéhez nem kell semmilyen plusz eszköz, könnyen kihúzhatóak és bedughatóak a foglalatba, a vezetéke pedig nem túl hosszú, nem túl rövid.
2. A kedvencem a dróthuzal feltét lett.
Amikor csak a méretek lehetővé tették (max. 8 cm-re tud “bevágni”) mindig ezt használtam. Szép sima vágási felületet hagy maga mögött.
Egészen vékony kis szeleteket is lehet vele vágni, gyorsan melegszik és hűl. 5 db 16,5 cm széles drót jár hozzá, aminek a felhelyezése egyáltalán nem igényel hatalmas türelmet. (Kicsit össze kell szorítani a két villát és könnyen fel-le tehető).
Nálam egy drót sem szakadt el (még), és úgy tűnik, ha rendesen tisztogatom, elég sokáig bírni is fogja.
3. A penge feltéttel már nem lettem ennyire jóban.
Pedig az előnye, hogy kevésbé korlátolt, mint a huzal, bárhol belevághatunk vele az anyagba, max. 10 cm mélységben (mivel ennyi a hossza). Lassabban melegszik, emiatt lassabban is halad, illetve több anyagot párologtat el, mint a drótszál. De ami a „legjobb”, hogy valóságos hungarocell-hajszálacskákat hagy maga után, egészen szürreális külsőt adva ezzel a széleknek. Utólag ezeket le kell csiszolni, ha sima felületet szeretnénk.
Ráadásul minél inkább húzzuk, úgymond erőltetnénk a haladását, ezek a szálak annál inkább létrejönnek. A legjobb, ha hagyjuk, hogy magától haladjon. Ehhez viszont nem biztos, hogy lesz türelmünk, hiszen nem túl gyors a vágása, különösen nem egy vastagabb és/vagy sűrűbb nikecellfajtában.
Célszerű néha szünetet tartani vele vágás közben, vagyis megvárni míg újra felmelegszik, illetve letörölni a ráolvadt műanyagot egy kartonpapírral.
Na azért nem olyan szörnyű vele a munka, áttört mintáknál pedig nagyon jól jön. Pontosabban, olyankor csak ez használható, mint az alábbi képen is:
A penge, a sztiropor és egy sas. Ha kíváncsi vagy mi lett végül ebből a fejetlen madárból, kövesd a blogot, mert hamarosan egy következő bejegyzésben megmutatom.
Szóval mi ez az EPS, XPS dolog?! Röviden összefoglalva:
Nem csak az az egyféle hungarocell létezik. Amit mindenki ismer, a fehér, puha, könnyen törő, kicsit lukacsos, kis gömböcskékből álló izé, ami valójában nagyrészt csak levegőből áll. Ez az EPS, művésznevén expandált polisztirol és hogy meg legyen a bőség zavara, ezek között is van különbség aszerint, hogy mekkora a nyomófeszültsége, ami tkp a „benyomhatóságát”, terhelhetőségét határozza meg.
Létezik viszont egy sokkal sűrűbb, tömörebb, ellenállóbb hungarocell is, ő az XPS, az extrudált polisztirol. Ugyanaz az anyag, csak más gyártási eljárással készülnek, emiatt másabb tulajdonságokkal is rendelkeznek. Onnan lehet könnyen felismerni, hogy többnyire kék (vagy vmilyen más) színben árulják és jóval drágább, mint az EPS. (A korábbi képen látható kékes sas is ez az anyag.)
Én háromfélét használtam, 2 cm vastag XPS-t; a legkeményebb EPS-t, amit találtam (100/20 – szintén 2 cm); illetve egy puhább egy centist (80H/10). Hungarocellből készült ételtároló tálcán is kipróbáltam, ezek is ugyanolyan jól alakíthatóak vele, persze fontos, hogy teljesen tiszta legyen.
Vágási felületek: a felső két darab (EPS, alatta XPS) a huzallal készült, az alsó kettő pedig a pengével.
4. A gravírozó / véső feltét
3 mm vastag vonalat lehet vele húzni, és ha már teljesen forró, egészen gyorsan dolgozik. (És mivel ez a legforróbb, nem árt vele vigyázni.)
5. Vágási sebesség
Nos, nem ő a hungarocell vágók sportkocsija a maga 7 Wattjával. Egyrészt, ebbe az árkategóriába ez szerintem belefér, másrészt ez attól is függ, hogy milyen vastag és tömör hungarocellt akarunk vágni. Vékony, kisebb sűrűségű nikecellnél, pl. egy 1 centis, könnyű kis EPS-ben egészen gyorsan tud szaladni. Viszont a vastagabb/sűrűbb anyagoknál (különösen egy XPS-nél) már jóóóval tovább tart a művelet.
Nekem egy 2 cm vastag XPS lapot 60 cm hosszban, több mint 5 percbe tellett kettészelnem a penge feltéttel. Szóval kell hozzá türelem.
6. És ki ne hagyjam…
A tárolódobozt! (Valakit biztosan ez is érdekel). Célnak tökéletesen megfelel. Az adapter a belső tok alatt is elfér, így nem kell minden egyes alkalommal szorosan feltekerni a vezetékét és azon agyalni, hogy mégis, hogy a csudába tudták ezt a kínaiak ilyen kis helyre beszuszakolni?!
A kis páka-tartókáját (vagy minek is nevezzem?) viszont még nem tudtam kitalálni mire tudnám használni… Képtelenség stabilan ráhelyezni az eszközt, az biztos. (Ezért erre a célra én inkább egy leselejtezett tepsit használtam. :D)
És hogy milyen vele dolgozni?
Jó móka!
Egészen jó móka (azért nem gyerekjáték!), különösen ha elő tudjuk keríteni a humorérzékünket az első próbálkozásoknál. Bár jobb, ha vágás közben nem nagyon rázkódunk a saját bénázásunkon való röhögéstől. Bármelyik feltét is van rajta, minden apró kis kézmozdulatunkat le fogja követni és nyomot fog hagyni a felületen.
Magabiztos kézmozdulatokkal, némi gyakorlással (és utólagos csiszolással) persze talán sikerül a tervezett egyenes vonalból nem egy kanyargó, alpokbeli szerpentin-utat teremteni. Szerencsére van remény a remegősebb kezűeknek is! Következő bejegyzésemben leírom mi az, bár aki nem annyira szőke, mint én, talán magától is rájött, amire nekem csak sok szerencsétlenkedés után sikerült…
Nem büdös, de azért…
Vágás közben ne lepődjünk meg, ha az orrunkat megcsapja egy jellegzetes, édeskés szag: ez a sztiropor „illata”. Ugyan nem büdös, de erőteljes és nem egészséges, ezért a jól szellőző helység alap a használatakor.
Ha vékonyabb anyagot vágunk huzallal szinte nem is érezni semmit. Viszont amikor egyszerre nagyobb mennyiség párolog el, vagy ha nem tisztogattuk le rendesen valamelyik feltétet, már a bekapcsolásakor lehet érezni.
Mivel nem szeretem az ilyesmit félvállról venni, egy FFP3-as maszkot is felvettem hozzá, biztos, ami tuti. Amikor úgy láttam, aránylag sokat fogom használni, inkább beszereztem egy kis elszívót.
A vágást élveztem a legjobban!
Így a végén úgy gondolom egészen jó kis eszközről van szó, nekem sikerült megkedvelnem. Főleg a variálhatósága és könnyű használata miatt.
A penge ugyan nem mindig hasít úgy, mint forró kés a vajban, és csiszolni is kell utána. Valójában soha nem a vágással töltöttem el a legtöbb időt, hanem a tervezéssel és utólagos festegetéssel.
Ellenben mindig a vágást élveztem a legjobban. 🙂
Ha idáig eljutottál gratulálok, túlélted az unalmas, elemző részt. Egy ettől színesebb-szagosabb bejegyzésben megnézheted hogyan és miket sikerült alkotnom vele. Megtudhatod azt is, hogyan célszerű betűket kivágni.
